a film az előző életemből adott vissza pillanatokat. persze, nem teljes körűen, de megcsillantgatta.
tetszett, ahogy kiállnak bajba jutott barátjukért és összefognak. még akkor is , ha hülyének nézték néha. ő meg persze tűrte ezt. és a kifakadó igazmondásokat, az odamondásokat sem sokalltam. ha igazi barátok, akkor figyelnek a másikra, terelgetik. és ha nem is arculcsapásként, de megmondják neki a véleményt. amit aztán fel kell dolgozni, meg kell csócsálni, kiszűrni az igazságtartalmát. és eldönteni, teszel-e ellene valamit, vagy neked ez így jó.
ráadásként volt néhány jelenet egy csodás hegyoldalon levő nyaralóból. nos: nem utálnám ott a reggelimet elfogyasztani :-)