Kinek jut eszébe a Hortobágyon, déli indulással 22 km t sétálni?
Valószínűleg sokaknak, mert ez volt a 12. Délibáb rendezés. Nekünk első volt, de kihívás. Nagyon más a hegy után a végeláthatatlan puszta, az állandóan tűző nap, a nulla szint. Elindultunk. Valljuk meg, nem annyira pontos itiner vezetett ki a rajttól az útig. Rögvest az elején volt némi kavarodás, de pár 10 méter után már helyünkön voltunk. Sokan voltunk, a közepe fele indultunk mi. Aztán előre kerültünk, aztán megelőztük az elsőt, és valahogy fél távon át vezettük a mezőnyt! Látómezőben senki sem jött utánunk! Hihetetlen élmény volt! Aztán a semmiből jött egy vérprofi srác: nem lépett nagyokat, nem futott, nem lihegett, egyszerűen csak ballagott. Hihetetlen sebességgel. Utána egy "tapasztaltabb" túrázó, aki az állandó lemaradását futogatással próbálta behozni. Így csúsztunk le a 3-4 helyre, ami az utolsó ellenőrző pontig tartott is, - 15 km. Itt szintén a semmiből került elő egy fiatalember, hátán óriási tömött zsákkal. Neki is bizonyára edzés volt, készült valami versenyre. Ő annyira nem hirtelen húzott el, láttuk, ahogy távolodik. Szóval: a vége előtt 8 km rel 4-5 helyezett. Nem rossz. De a végén már láttuk, hogy a "tapasztalt túrázó" gyors nyulat választott, vagy rosszul osztotta be az erejét, és lassul. Erre előbújt bennünk a kisördög, és belehúztunk. :-) Végül 23.200 métert 3:20 alatt abszolváltuk.
