Székely Csaba: Bánya trilógia

Bányavirág
Székelyföldön járunk. 

Ott, ahol a szavak nagymesterei élnek. Egy betűvel nem ejtenek ki többet a szükségesnél, és abban minden benne van. A fekete humor átjár és nem tudom megmondani, hogy a nevetéstől, vagy a tragédiától könnyes a szemem. 

Bányászfalu, ám a bányát bezárták. Ott rekedtek, mint hajótörés után a tengerre merészkedők. Esély nincs, hogy el tudjanak menekülni. Feje búbjáig nyomorban mindenki. Látjuk, hogyan húz le a mocsár. 

Megvalósulatlan álmokról és az igaz szerelemről kapunk iskolapéldát.

Bányavakság

Egyszerűen fantasztikus a trilógia második darabja is. Számomra megfejthetetlen, honnan van az írónak, egy 34 éves fiatalembernek ekkora élettapasztalata? 

A színészek továbbra is remekeltek: Kaszás Gergő és Bozó Andrea megcsillogtatta tudását.

Bányavíz

A trilógia harmadik része messze nem üti meg az előző kettő mércéjét. A darab kevés teret ad játszani a színészeknek, amit nem is igazán használnak ki. Ha ezt látom elsőnek, nem biztos, hogy megnézem a hármast. Persze, az is lehet, hogy hozzászoktattak a szuperhez és ez "csak" jó.

Bozó Andrea azonban ismét remekelt. 

Lehet, elfogult vagyok? :-)