2017. szeptember 11., hétfő

A bajnok

Pintér Béla neve nagyon magas mércét sejtet.

És ha ez nem lenne elég, hát jegyet is csak úgy kapsz az előadásra, ha ismered a Katona színház pénztárosát, vagy megvesztegeted a takarító nénit, vagy pártolótagságit váltasz.
Persze, akkor is csak fél év múlvára. ...

Illetve van még egy mód: kívánod, hogy eljuss az előadásra és figyelmesen lesed az interneten az előadásra megvásárolható jegyeket.

Nos, nekem az utóbbi jött be. :-) Hatalmas mákom volt, ismét bebizonyosodott: kívánni tudni kell!

Többen voltak, akik végi állták a 75 percet. Na, nem a tetszésüket akarták kifejezni ezzel, hanem nem volt hely és bár a lépcső a Katonában ülhető, akkor az előadás nem látható.

Eleinte egy  fura: énekeltek. Puccini :-)

A színpad jobb oldalán megbújik egy zongora, ami a századelő moziját idézi bennem. Amikor még nem volt hangosfilm, hanem ott, a helyszínen adták a zenei aláfestést.

nagyszerű a darab. nagyszerűek a színészek. mind, egytől egyig.

Ha a fele igaz a történetnek - TUDOM, nem az, hiszen minden pillanata csak a képzelet szüleménye - már nagy gáz (lenne). 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése