Szülihét

Jól indult, igazán!

Mackófesztivállal kezdtünk az Állatkertben. Ez a program csaknem elmaradt, mert szombat reggelre akkora köd volt, hogy a szomszéd házat nem láttuk. De megkönyörültek rajtunk az égiek és 9 tájban már neki mertünk indulni az útnak. 

Az állatkert sok sok programot szervezett a napra, ennek megfelelően özönlöttek a gyerekek. Hogy mégse legyen hering érzésünk, a Varázshegyet ügyesen elkerültük. Megnéztünk volna két szabadtéri programot, de sajnos sem a Kispanda kifutót, sem a Medvekifutót nem sikerült megtaláljuk, pedig még kérdeztünk is. Így jártunk.  

Kicsit bántott a dolog, hogy egyetlen macit sem láttunk. Bocs. javítok: egyetlen élő macit sem, mert egy embernyi plüssmacit cipelő nénit láttunk. 

Ezzel együtt tartalmas délelőtt volt. Most sem sikerült végig járnunk az Állatkertet. Hiába, ez egy teljes napos program. 

off: tudom, nem kötelező meleg teát vásárolni az Állatkertben, de miért is kerül 2 deci tea 500,- Ft ba? 

Este pedig kihagyhatatlan és abbahagyhatatlan ízekkel, fantasztikus disznótoros beszélgetős vacsorán hizlaltuk magunkat. :-) 

Csoda, ha másnap egy laza futásocska is nehezünkre esett? 

Szerdára bejelentkeztem egy futó edzésre. Még sosem voltam ilyenen és gondoltam, egyszer el kéne kezdeni. Jó kérdés, miért pont most, hiszen eddig is napolgattam. Nem is tudom, mit várjak tőle. Azért bízom benne, lesz erőm még hazajutni a pályáról. Ugyanis nem a legközelebb van. Mégis miért oda? Mert az edzőt ismerem és bízok benne. 

Csütörtökön Csöre Gábor mondja el nekem - és még néhány nézőnek a Pesti színházban - a Toldit. Eddig is szeretem a színészt, de mióta tudom, hogy futó, nagyot nőt a szememben. 

Hétvégén túrára készülünk, de ha dagonyát ígér az időjárás, akkor inkább várost nézünk. Bár már vágyom az erdőbe. 

Szóval, ezek a tervek. És hogy mi lesz belőle? Meglátjuk. :-)