felvilágosítás

Don Quijote - a Szkénében

Cervantes regényét sokan ismerjük.

Az előadás rendezése jó, a díszlet nagyon egyszerű és ötletes, a színészek pedig sziporkáznak. A visszavarrt fül zseniális!!

De ezt majd megírják a színikritikusok.

Miért ragadtam mégis klaviatúrát?

A Szkéné egy kis színház, tán 100 fő a befogadóképessége.

Jött egy középiskolai osztály, 20-30 diák, tanári kísérettel, ahogy kell.

Elhiszem, hogy a tanárnő az irodalmat szeretné megszerettetni a tanulókkal. Azt is díjazom, hogy elvisz egy osztálynyi tanulót színházba. És még az is lehet, hogy a tanárnő előtte megnézte a darabot és felkészítette a diákokat a látványra. Mert ez a színház és a itt fellépő társulatok pont a merész megjelenítésekről híresek.

A diákok, korosztályuk miatt a nemiséggel még csak filmeken, képzeletben vagy irodalomban találkoztak. Esetleg személyes tapasztalat, de ez a fehér holló lehet. Így aztán a főszereplő himbilimbijének látványára megzavarodtak és különbözően reagáltak. Hangos kacaj, trágár beszólások, vagy csak a szája elé kapott kéz.

Mi mindent kell felvállalnia egy színésznek!