2025. július 30., szerda

Szalmabála

 Balatonalmádi az egyik kedvenc városom. Legalábbis ezt mondom, miközben halkan megjegyzem magamnak: “vajon tényleg van egy kedvencem?” Mert minden városban van valami szerethető, valami apró csoda, ami miatt újra visszamennék. Almádi viszont minimum 30 éva visszahív. Akkor mégis a kedvenceim közé tartozik. :-)

A város egyik helyi szuperképessége a vasúti alagút. Nem, nem a vonatok miatt. Mindig van valami fotó-, vagy festmény kiállítás és mindig van ott utcazenész is. Ezektől végtelenül vidám, kedves és színes lesz ez a pár méter, és akinek nem mosolyodik el a szája, annak tuti látás és halláskárosodása van.

Arról hosszasan beszélgethetnénk, egy forró nyári hét utolsó munkanapján, pénteken miért jó ötlet vonattal Almádiba utazni. Mindketten tudjuk: nagyon gyorsan érnék a felsorolás végére. A MÁV egy külön világ. Gyakran időutazás. Visszarepít oda, amikor az autó még luxuscikk volt és az emberek beszélgettek. 

Mire mindenki megtalálja a neki sorsolt helyet, már félúton vagytok. De össze is ismerkedtetek, így mély beszélgetés kezdődik a töltött káposzta elkészítéséről, vagy a barack lekvár fortélyairól, a legjobb szaloncukor beszerzési helyről, vagy a legújabb akciós kuponokról.  Attól függ, melyik évszakban utazol. 

Szóval megérkeztem Almádiba, töltődtem egyet az alagúton átsétálva, majd irány a Szalmabála színpad. A  szalmabálákból épített mini amfiteátrum zsenialitása egyszerűségében rejlik: mező, gúlák, néhány szék, és máris van színház – a természet legjobb díszleteivel. A többi infrastruktúrát pedig a szomszédos sportpálya adja.  Ez aztán a win-win szitu, de tényleg.



A lakóautó és a kerekes kút között nagy a hasonlóság. A kerekes kutat oda tolod, ahol vízre van szükséged, a lakóautóban pedig ott ébredsz, ahol dolgod van. 

Most is pont így történt, Reggelire kaptam egy meglepetés kávét, és elindultam. Gyalog. 

Mert ha az ember lánya a Balatonfelvidéken van, a séta nem csak közlekedés: az maga az élmény. A lankákon átszűrődő fény, a víz tükre, a vitorlások elegáns lebegése – ez nem “csak útvonal”, hanem egy szelíd utazás a “kedvenc városom” érzésbe. Füred persze megint egy újabb favorit, hiszen ide is ezer emlék köt. Pont mint Almádi, csak más stílusban. - Csak annyit mondok UB. 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése